A Fronius egy éven át elemezte egy külső fenntarthatósági szakértővel együtt a GEN24 Plus inverter életciklusát.
A nyersanyagoktól és egyéb anyagoktól kezdve a termelés fenntarthatóságán, a szállítási útvonalakon és a termékek hosszú élettartamán át egészen a javíthatóságig és az újrahasznosításig mindent alaposan górcső alá vettek.
Mivel a fenntartható körforgás a nyersanyagoknál és az egyéb anyagoknál kezdődik, különböző beszállítókkal együttműködve, valamint adatbázisok használatával a lehető legtöbb adatot gyűjtötték össze minden alkatrészről.
Milyen utat tesznek meg az alkatrészek és a nyersanyagok a gyártásig, és milyen távolságot tesznek meg a termékek, míg megérkeznek az ügyfélhez?
Mekkora az energiafogyasztás a Fronius telephelyein, és milyen forrásokból származik az energia? Milyen gyártási folyamatok és anyagok befolyásolják igazán a szénlábnyomot?
Mennyire hosszú élettartamú a GEN24 inverter, milyen hatásfokú, mennyi zöld, tiszta energiát termel, és milyen energiaszerkezetet helyettesít a különböző országokban?
Mennyire jól javíthatóak, újrahasznosíthatóak és újrafelhasználhatóak a termékek? Már a koncepció és a gyártás során gondolnak az újrahasznosításra?
A Fronius életciklus-elemzésének eredményei valóban kiemelkedőek, melyet a neves Fraunhofer Institut¹ is megerősít: A környezetvédelmi előnyök akár 26-szor magasabbak, mint az inverter előállításának, üzemeltetésének, valamint a hulladékok újrahasznosításának, ill. ártalmatlanításának költségei².
Akár 16 932 kg CO2 is megtakarítható a GEN24 Plus inverterrel, ami nagyjából kilenc Münchenből New Yorkba tartó repülőútnak felel meg.Az éghajlati hatások megtérülési ideje (CO2 payback time) forgatókönyvtől² függően 0,8 és 3,7 év közötti.
„Csak nagyon kevés elektronikus termék állíthatja magáról, hogy a megtakarított CO2-kibocsátás több, mint a gyártás, az üzemeltetés és az ártalmatlanítás során keletkező.”
Martin Hackl, a Solar Energy üzletág értékesítési és marketingigazgatója
A termék életciklusának melyik szakasza fejti ki a legnagyobb hatást az éghajlatra, az úgynevezett CO2-lábnyomra?
Az említett éghajlati hatások bemutatására a következő elemzett forgatókönyvet választották ki: egy hagyományos modulokkal felszerelt Symo GEN24 5.0 Plus invertert 20 évig üzemeltetnek Németországban, majd az élettartam végén fém-újrafeldolgozás és hulladékégetés útján ártalmatlanítják.
Ebből kiderül, hogy 66%-kal az alkatrészek szerepe a legnagyobb az éghajlati hatást illetően. Főleg egy dolog tűnik ki: a 25 g tömegű IC-k (tárolómodulok) és a 750 g tömegű kondenzátorok viszonylag magas emissziós tényezője ezen alkatrészek alacsony, 4%-os tömegaránya ellenére is az alkatrészek éghajlati hatásának 23,2%-át okozza.
Ezzel szemben a műszaki műanyagok a tömeg 22%-át, de csak az éghajlati hatás 12,4%-át teszik ki. A tömeg 25%-át kitevő nehéz alumínium hűtőtest esetében az, hogy 100%-ban újrahasznosított anyagot használunk, lehetővé teszi, hogy a hűtőtest az éghajlati hatásoknak csupán 26%-át tegye ki. Az is látható, hogy a bizonyítékokon alapuló életciklus-elemzés során a kartoncsomagolás teljesen alárendelt szerepet játszik az éghajlati hatás tekintetében az „Egyebek” kategóriában.
„A ’Sustainability by Design’ programmal még tovább visszük a termékfenntarthatóságot: célunk az optimalizált fenntarthatósággal egybekötött, bizonyítékokon alapuló eszközfejlesztés a teljes életciklus során – a nyersanyagtól a termelésen át egészen a szállításig és az életciklus végéig.”
David Schönmayr, a „Sustainability by Design” program vezetője
A következő cikkben eláruljuk, hogy pontosan hogyan járulnak hozzá az éghajlati hatáshoz a következő szakaszok, és pontosan milyen következtetéseket von le a Fronius ebből az életciklus-elemzésből a további termékfejlesztésekhez.
¹ A Fraunhofer-Instituthoz tartozó intézmények kutatási szolgáltatásokat kínálnak: üzleti és közszférában tevékenykedő megbízóknak dolgoznak.
Az alkalmazott kutatás célja, hogy a tudományt és a kutatást innovatív termékekhez és alkalmazásokhoz használják.
² Készüléktípustól és országtól függően. Ennek során a következő mutatókat használják: éghajlat, fosszilis erőforrások, fémes erőforrások, humán toxicitás, por, stb.